Siklos

A siklósi vár hazánknak fontos történelmi nevezetessége. Erődjének első falait még a 13. szd-ban, 1251 körül rakták le. Az első írásos emlék 1297-ből való és a pécsi káptalanság irattárában megtalálható. Ekkor már várnagya (castellánusa) volt OMODEUS de TOPORD személyében aki SOKLYOSY PÉTER várnagya. A török 1543-ban több napig tartó ostrom után foglalta el a várat. Vas Mihály a vár kapitánya sokáig ellenállt a túlerőnek. Csak akkor adta fel, amikor a török szabad elvonulást ígért a vár népének. A török nem állta a szavát. Galád módon orvul lekaszabolta a békésen elvonuló magyarokat. 143 évig tartó török uralom kezdődött ekkor. E korszaknak számtalan emléke megmaradt (fürdő, csatornázás, dűlőnevek, temetői sírok, stb.) A legszebb a néhány évvel ezelőtt helyreállított dzsámi, mely Európa Nostra díjat is kapott. A szövetséges csapatok I. Lipót király idejében, 1686-ban szabadították fel a várat. Ezután a vár 1686-1698-ig a császári kincstár tulajdona. A siklósi vár utolsó birtokosa a Benyovszky család volt. A várat és a hozzá tartozó birtokokat Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg a Batthyányi családtól 1873-ban. Tőle, idősebb fia Móric örökölte a várat és az uradalmat. Gróf Benyovszky Móric/1872-1936/ és öccse Rudolf/1874-1955/ anyjuk Ocskay Erzsébet révén ükunokái voltak a Benyovszky család legismertebb tagjának gróf Benyovszky Móric/1741-1786/ világutazónak, madagaszkári királynak. Grófi rangot örökbefogadás révén nyertek a fivérek 1902-ben uralkodói jóváhagyással. (Gróf Benyovszky Mórictól származik a család ifjabb grófi ága). A gróf jelentős közéleti személyiség volt, Siklós város és Baranya megye közéletében egyaránt meghatározó szerepet töltött be. Kétszer került a parlamentbe a siklósi választókerület képviselőjeként, és háromszor töltötte be Baranya Vármegye főispáni tisztét. A Siklóson töltött évek alatt berendezte a vár addig üresen álló termeit. Felesége Batthyány Lujza grófnő, férje halála után eladta a várat a Honvéd Kincstárnak. 4.A Kincstár tiszti üdülővé kezdte átalakítani a várat, de a második világháború kitörése meghiusította az elképzelés megvalósítását. Az 1950-es évek közepéig üresen, megrongálva, kifosztva állt az épület. Felújítása 1956-ban kezdődött, múzeumot, szállodát, éttermet létesítettek benne. A rendszerváltás után a várból kiköltözött az addig ott lévő múzeum, szálloda és turistaszálló. Onnantól kezdve nem volt igazán gazdája a várnak. Tulajdonjogilag - mint védett műemlék - a magyar államhoz tartozik. Az állagmegóvásról, a szükséges felújításokról a Állami Kincstár, illteve a Kincstári Vagyoni Igazgatóság gondoskodik. A "nyitva tartás joga" fél éves időszakokra száll csak a városra. A kilencvenes évek végén hosszas "lebegtetés" után végre kiírják a hasznosításról szóló pályázatot, melyen Siklós Város Önkormányzata az egyedüli pályázó. A város pályázata sikeres, elnyeri a hasznosításra szóló jogot, a vár továbbra is a magyar állam tulajdona. Majdnem fél éves egyezkedés után 2000. májusában sor kerül a szerződés aláírásra, és a "vár kulcsának átadására" is. Az eredeti kiíráshoz képest kedvezőtlenebb anyagi hátteret biztosít az állam (a vár felújítására legalább 1 milliárd forintot kéne költeni…), ennek ellenére az önkormányzat nem lép vissza, eltökélt szándéka, hogy ismét élet költözik a vár ódon falai közé